2012. április 10., kedd

Bevezető

Sziasztok!
Várandósságom alatt találkoztam először a kötődő nevelés kifejezéssel Az elveszett boldogság nyomában című könyv olvasása közben. Miután nagyon megtetszett a könyv és a benne leírtak, elkzedtem kutatkodni a neten. Nagyon sok jó cikket, oldalt találtam, csak folyamatosan bennem volt a kétség, vajon lehet-e tényleg így neveleni gyermekeinket, vagy mégis anyáinknak van igaza és "elkényeztetjük", "odaszoktatjuk", "hozzászoktatjuk" őket a "jóhoz". Sok személyes bejegyzést olvastam a neten, de nem láttam át, hogy kik, mennyiben követik a "kötődő nevelés" alapelveit, tényleg igaz, hogy nyugodtabb, magabiztosabb gyermekek nőnek fel ezzel a másfajta gondolkodásmóddal, mint amit éveken keresztül láttunk otthon, tapasztaltunk a környezetünkben.
Így arra gondoltam, leírok néhány életképet, hogy nálunk hogyan zajlanak a mindennapok, hogyan élem meg ezt belülről nőként, anyaként, feleségként, mit látok más családoknál, és összegyűjtöm a számomra értékes, és jó gondolatokat, nálam okosabb és tapasztaltabb szakemberektől, emberektől Nektek, leendő és már gyakorló anyukáknak/apukáknak, magamnak és gyermekeimnek, hogy lássuk valójában hogyan éltük meg a mindennapokat. Illetve szeretném, ha követekeztetéseket tudnék levonni a továbbiakra vonatkozóan mit csináltunk jól, mit nem. Természetesen szívesen várom véleményeiteket, tapasztalaitokat!
Sok szeretettel Tőlem Nektek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése