2012. április 15., vasárnap

Éjszakai szoptatás

Az éjszakai szoptatás jelentőségéről nem akarok írni, hiszen azt már sokan leírták. Csak annyit akarok róla írni, hogy nem igazán értem, hogy miért vannak ennyire ellene az anyukák, amikor sokkal egyszerűbb,mint róni a köröket hajnalban a síró gyerekkel az előszobában, hiszen egyértelmű, hogy csak ez kell neki. Míg rá nem jöttünk, mi is fent voltunk 1-2 éjszakát, aztán lassan rájöttünk, hogy ez ennyire egyszerű. Ha meg velünk alszik, akkor meg még egyszerűbb. És, ha "odaszokik"? Hát, az azért van, mert erre van szüksége. Senki ne féljen attól, hogy a gyereknek nem lesz igénye egyedül aludni. Biztos, hogy lesz. Addig meg annyira jó, amikor ott szuszog melletted.
Míg kismama voltam én sem tudtam elképzelni, hogy ez hogy nm zavarja az embert. Meg tönkreteszi az ember házasságát. De épp ellenkezőleg. Ha nincs ott, nem tudok nyugodtan aludni, mert nem tudom mi van vele. A férjemmel meg harmónikus a kapcsolatunk, egy családnak érezzük magunkat, amiatt, hogy ott van a gyermekünk. És úgy, hogy soha nem látott bennünket szerelmeskedni, hiszen a saját ágyában kezdi az alvást, és csak akkor jön át, amikor mi is már aludni megyünk. Kell ez az együttlét nekik is, hiszen én vagyok vele egész nap, éjszaka pedig azt is érezheti, hogy az apja is a család része. Sokszor arra kelek, hogy fekszik az ágyban, éppen fent van, és csöndben nézi az apukáját. Fantasztikus látvány. Persze fordítva is előfordul, amire szintén szükség van. Szerintem ezzel közelebb lehet hozni az apukákat a gyermekükhöz. 9 hónapig mi neveltük, együtt éltünk vele, majd megérkezik, és a család része lesz. De apa csak annyit él meg ebből, hogy munka után már nemcsak a felesége várja, hanem a gyermeke is, de aki miatt anyának nem jut annyi ideje rá, nem biztos, hogy van vacsora, nincs kitakarítva, nem tudja, hogy miért sír a gyerek, hiszen nem érzi úgy minden rezdülését, mint az anya. Viszont szükségük van arra, hogy részesedhessenek belőle.
Ezért is volt az, hogy, amikor B beteg volt, és a férjem felajánlotta, hogy majd ő hordozza a hátán, amíg el nem alszik (mert nem tudtuk vízszintesben tenni), akkor nem tiltakoztam. Tudtam, hogy ő ezzel tudja kivenni a részét abból, hogy tehessen valamit a fia gyógyulásáért. Ő nem tudja megszoptatni, egész nap nem is látja. És tudom, hogy szívesen csinálta, nekem pedig nagyon jól esett, már csak azért is mert az egész napos szoptatás után nekem is szükségem volt egy kis pihenésre. Hát így lesz kerek egész ez nálunk. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése